Kategóriák
Kiemelt ajánlat
Fontos tudnivalók
Lábvédelem
Lábvédelem
A láb csontszerkezetének és izomzatának rugalmasságát a lábbeli anatómiai követelményeknek megfelelő kialakítása, elsősorban a talpszerkezet formája és összetétele biztosítja.
A lábat elsősorban a mechanikai hatások - ütés, zúzódás, szúrás, vágás, - az elcsúszás, a szélsőséges hőhatások, a vegyi hatások, az áramütés valamint a sztatikus feltöltődés hatásától kell megvédeni.
A védőlábbelik feladata a teljes lábfelület védelme a különféle sérülések ellen, mindeközben állandóan biztosítva a láb ujjainak kényelmes mozgását.
Alapkövetelmények
Az eltérő munkakörülmények és feladatok esetén fellépő kockázatok hatása elleni védőlábbelik általános érvényű követelményeit és a vizsgálatok módszereit az MSZ EN 344:1995 szabvány határozza meg.
A védőlábbelik védelmi célt szolgáló alkatrészeket tartalmaznak azért, hogy a rendeltetési céljuk szerinti védelmi képességükkel a viselőjét megvédjék az adott károsodástól.
Ennek alapján megkülönböztetünk:
- Szakmai használatú biztonsági lábbelit, melynek orrmerevítője 200 J energiának megfelelő ütéssel szemben nyújt védelmet (MSZ EN 345:1994, MSZ EN 345-1:1998).
- Szakmai használatú védőlábbelit, melynek orrmerevítője 100 J energiának megfelelő ütéssel szemben nyújt védelmet (MSZ EN 346:1994, MSZ EN 346-1:1998).
- Szakmai használatú munkalábbelit, amely orrmerevítő nélkül készül (MSZ EN 347:1994, MSZ EN 347-1:1998).
Egy biztonsági cipőt, mely megfelel az S2-ben leírt alap- és kiegészítő követelmények, továbbá rendelkezik hideggel szembeni ellenállással, Magyarországon az alábbiak szerint jelölik:
MSZ EN 345-I S2 CI
A lábvédő eszközök általában
Lábbelik - fő a biztonság!
Ahhoz, hogy örömünket leljük a lábbelik használatakor, a körültekintő vásárlást megelőzően több kérdést is meg kell válaszolni. Nagyon fontos, hogy partnerünk hol, milyen körülmények közt, mire használja a terméket és milyen kihívásoknak kell eleget tenni, hogy a felhasználó mindvégig a lehető legnagyobb biztonságban végezhesse munkáját.
Fontos:
- munkahelyi környezetben felmerülő, kiküszöbölhető veszélyek (pl. elcsúszás, leeső tárgyak, hőmérsékleti- vagy lánghatások, szúró vagy vágó tárgyak, maró folyadékok, olvadt fémek stb.) ellen megfelelő védelmet nyújtson. A talp szabványnak megfelelő súrlódási együtthatója még nem feltétlenül előzi meg az üzemi baleseteket – ehhez szükséges a csúszásgátló padozat is (a csúszásállóságot befolyásolják a felhasznált tisztítószerek, a burkolat érdessége, a padló szennyezettsége, és a nedvesség is).
- megfeleljen az EN 344-1 számú európai szabványban előírt ergonómiai és egészségügyi alapkövetelményeknek (anyagvastagság, talpvastagság, kopásállóság, nedvszívó- és vízgőz áteresztő-képesség, pH érték, hajtogatásállóság, továbbszakító erő, fej- és szárbélés, kéregmerevség, talpfelerősítés)
- a speciális védőképességű lábbelik esetében kiegészítő vizsgálatok is szükségesek: pl. vágással szembeni ellenállás (üvegipar), láncfűrésszel szembeni ellenállás (erdészet), lánghatás és olvadt, fröccsenő fémmel szembeni ellenállás (kohászat), fűtőolajon kívül ellenállás egyéb vegyszereknek
- a viselő személyére szabott legyen (többek között lábanatómiai-, életkori- és a hordás körülményeinek esetleges sajátosságai szerint is)
- megfelelő védelmi kategóriájú legyen, és természetesen rendelkezzen CE jellel
Az eltérő munkakörülmények és az ipari tevékenységgel összefüggő veszélyeztetettségek miatt különböző típusú és védelmi funkciót betöltő lábbelikre van szükség. A német munkavédelmi törvény szerint a munkakörülmények alapos vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy az úgynevezett veszélyeztetés megítélése alapján meg lehessen határozni, milyen szakmai használatú biztonsági, védő- vagy munkalábbeli használata szükséges az alábbiak szerint:
- a veszélyeztetettség milyensége és mértéke,
- a veszélyeztetettség időtartama,
- a dolgozó személyes adottságai.
Különleges veszélyek, melyek ellen védelmet kell, hogy nyújtson a lábbeli:
- a nyomás,
- a becsípődés,
- az eldőlő, leeső, leguruló tárgyak
- a meleg vagy hegyes tárgyak
- a meleg vagy maró folyadékok.
A munkavégzés során viselt szakmai használatú lábbelik esetében három védelmi kategóriát különböztetünk meg: a biztonsági, védő- és a munkacipőket.
A három különböző védelmi funkciót biztosító lábbeli-kialakításon belül is két osztályt különböztethetünk meg:
- a bőrből, vagy egyéb anyagból hagyományos előállítási módszerrel készült lábbeliket (pl. bőr lábbelik), és
- a fröccsöntött vagy vulkanizált cipőket (gumi vagy műanyagcsizma (pl. PVC), vizes területekre).
A biztonsági, a védő-, és a munkalábbelik alap- és kiegészítő követelményeit az EN 344-1 (Vizsgálati módszerek), EN 345-1 (Biztonsági lábbeli), EN 346-1 (Védőlábbeli) és az EN 347-1 (Munkalábbeli) európai szabványok tartalmazzák. A szabványok Magyarországon is honosításra kerültek, így a következő jelöléseket alkalmazzuk, pl. MSZ EN 344-1, stb.
Munkalábbeli (vonatkozó szabvány: EN 347-1):
orrmerevítő nélküli cipők, bakancsok, surranók, csizmák, szandálok, klumpák stb.
A munkalábbelikre vonatkozó EN 347-1 szabvány követelményei:
- 01 kategória: zárt kéregrész (megfelelő oldalmerevítéssel), olajálló járótalp (térfogatváltozás max.12%), energiaelnyelő sarokrész (min. 20 J), antisztatikus tulajdonságok (0,1M? < 1000M?)
- 02 kategória: 01 követelményein túl a felsőrész vízgőz áteresztőképessége (>0,8mg/cm2/h), valamint nedvességfelszívódás elleni védelme (20%)
- 03 kategória: 02 követelményein túl a talpátszúródás elleni védelem (>1100 N erőhatás), a talp mintázott járófelülete (min. 2,5 mm mélység)
- 04 kategória: egybe fröccsöntött vagy vulkanizált lábbelik, antisztatikus tulajdonságok és energiaelnyelő sarokrész
- 05 kategória: 04 követelményein túl a talpátszúródás elleni védelem (>1100 N erőhatás), a talp mintázott járófelülete (min. 4 mm mélység)
Védőlábbeli (EN 346-1):
az ebben a kategóriában használt orrmerevítők zuhanó tárgyak elleni védelmi energiája 100 Joule
A védőlábbelikre vonatkozó EN 346-1 szabvány követelményei:
PB kategória: a szabvány alapkövetelményeinek megfelelő védőcipő (orrmerevítő: 100J)
- P1 kategória: PB plusz zárt kéregrész, olajálló járótalp, energiaelnyelő sarokrész, antisztatikusság
- P2 kategória: P1 plusz a felsőrész megfelelő vízgőz-áteresztési és vízfelvételi tulajdonságai
- P3 kategória: P2 plusz a talpátszúrás elleni védelem és a talp mintázott járófelülete
- P4 kategória: fröccsöntött vagy vulkanizált lábbeli, antisztatikus és energiaelnyelő sarokkal
- P5 kategória: P4 plusz a talpátszúrás elleni védelem és a talp mintázott járófelülete
Biztonsági lábbelik (EN 345-1):
ezek abban különböznek a védőlábbeliktől, hogy az orrmerevítők védelmi energiája 200 Joule
A biztonsági lábbelikre vonatkozó EN 345-1 szabvány követelményei:
- SB kategória: a szabvány alapkövetelményeinek megfelelő biztonsági cipő (orrmerevítő: 200J)
- S1 kategória: SB plusz zárt kéregrész, olajálló járótalp, energiaelnyelő sarokrész, antisztatikusság
- S2 kategória: P1 plusz a felsőrész megfelelő vízgőz-áteresztési és vízfelvételi tulajdonságai
- S3 kategória: P2 plusz a talpátszúrás elleni védelem és a talp mintázott járófelülete
A védőlábbeliken kötelezően feltüntetett jelölések:
- gyártó azonosítója;
- vonatkozó szabvány;
- védelmi kategória;
- méretnagyság;
- gyártó cikkszáma;
- CE minősítési jel;
- egyéb speciális biztonságtechnikai jelölések.
A védőlábbeliken található egyéb jelölések értelmezése:
- P - talpátszúródás ellen védő talplemez
- E -a sarok energiaelnyelő képessége
- CI - hideg elleni védelem
- C -elektromosságot vezető képesség
- WRU- vízgőzáteresztő, nedvességfelvevő képesség
- A -antisztatikus képesség
- HRO- kontakt hőhatással szemben védő talp
- HI -meleg elleni szigetelés
.
A megfelelő védőlábbeli kiválasztásának gyakorlata
Az egyik legfontosabb védőeszköz a lábbeli, mivel ezt a munka kezdetétől, a munka befejezéséig folyamatosan viseljük. Ezzel szemben a védőeszközök többségét csak azokban az időszakokban használjuk, amikor a kockázat jelen van. Ezért azon túlmenően, hogy a védőlábbelinek megfelelő védelmi képességgel kell rendelkeznie komfortos kialakításúnak és teljes munkaidőben viselhetőnek kell lennie. Fontosak azok - a szabványokban és előírásokban nem rögzített tényezők, - amelyek a komfortosságot lényegesen befolyásolják.
Jó nedvszívó belső anyagok alkalmazása, puha szárszegés és bokavédelem, kivehető és mosható talpbélés, amely antibakteriális kikészítésű a láb gombásodásának megelőzésére.
Nagyon fontos, hogy olyan védőcipőt használjunk, amelynek a sarkába energiaelnyelő van sarkába beépítve (S1 ; S2; S3 kategóriák).
A sok mászkálással, állással járó munkavégzés során ez csökkenti a gerincre ható terhelést és ezáltal a derékfájást illetőleg a gyors elfáradást is megelőzi.
Természetesen a fentiek a megfelelő védelmi képesség kiválasztása mellett jönnek számitásba.
Mechanikai védőcipő kiválasztása
Ahol leeső tárgyak veszélye áll fenn - ami a munkahelyek legnagyobb részén fennáll - orrmerevítővel ellátott biztonsági lábbelit ajánlott kiválasztani. Ezek az SB; S1; S2 és S3 kategóriák. Itt hangsúlyozni kell, hogy a szabvány nem „acélkaplit”, hanem orrmerevítőt ír elő, amely készülhet bármilyen anyagból, ami a szabvány előírásait kielégíti. A legmegfelelőbb erre a célra a különleges műanyag orrmerevítő, mert az esetleges baleset bekövetkezte után rugalmasan visszaugrik, így könnyebb a sérült láb kiszabadítása. A műanyag jó hőszigeteléssel bír, ezért nyáron nem melegszik fel, télen pedig nem hűl le. Ha a talpátszúródás veszélye is fennáll, akkor talplemezes védőcipőt kell használni. A talplemeznek sem kell acélból készülnie, de eleget kell tennie a szabvány követelményeinek. A legmodernebb talplemezek az úgynevezett többrétegű kompozit változatok. Ezeknek megfelelő kategóriák - száraz munkakörülmények között - az S1P, és nedves munkakörülmények között az S3.
Az egyik legfontosabb védőeszköz a lábbeli, mivel ezt a munka kezdetétől, a munka befejezéséig folyamatosan viseljük. Ezzel szemben a védőeszközök többségét csak azokban az időszakokban használjuk, amikor a kockázat jelen van. Ezért azon túlmenően, hogy a védőlábbelinek megfelelő védelmi képességgel kell rendelkeznie komfortos kialakításúnak és teljes munkaidőben viselhetőnek kell lennie. Fontosak azok - a szabványokban és előírásokban nem rögzített tényezők, - amelyek a komfortosságot lényegesen befolyásolják.
Jó nedvszívó belső anyagok alkalmazása, puha szárszegés és bokavédelem, kivehető és mosható talpbélés, amely antibakteriális kikészítésű a láb gombásodásának megelőzésére.
Nagyon fontos, hogy olyan védőcipőt használjunk, amelynek a sarkába energiaelnyelő van sarkába beépítve (S1 ; S2; S3 kategóriák).
A sok mászkálással, állással járó munkavégzés során ez csökkenti a gerincre ható terhelést és ezáltal a derékfájást illetőleg a gyors elfáradást is megelőzi.
Természetesen a fentiek a megfelelő védelmi képesség kiválasztása mellett jönnek számitásba.
Mechanikai védőcipő kiválasztása
Ahol leeső tárgyak veszélye áll fenn - ami a munkahelyek legnagyobb részén fennáll - orrmerevítővel ellátott biztonsági lábbelit ajánlott kiválasztani. Ezek az SB; S1; S2 és S3 kategóriák. Itt hangsúlyozni kell, hogy a szabvány nem „acélkaplit”, hanem orrmerevítőt ír elő, amely készülhet bármilyen anyagból, ami a szabvány előírásait kielégíti. A legmegfelelőbb erre a célra a különleges műanyag orrmerevítő, mert az esetleges baleset bekövetkezte után rugalmasan visszaugrik, így könnyebb a sérült láb kiszabadítása. A műanyag jó hőszigeteléssel bír, ezért nyáron nem melegszik fel, télen pedig nem hűl le. Ha a talpátszúródás veszélye is fennáll, akkor talplemezes védőcipőt kell használni. A talplemeznek sem kell acélból készülnie, de eleget kell tennie a szabvány követelményeinek. A legmodernebb talplemezek az úgynevezett többrétegű kompozit változatok. Ezeknek megfelelő kategóriák - száraz munkakörülmények között - az S1P, és nedves munkakörülmények között az S3.
Hő- és lánghatás elleni védőcipő kiválasztása
Melegüzemi területeken figyelembe kell venni azt, hogy a sugárzó hő mellett a padozatot is gyakran meleg. Ezért olyan hőálló védőcipőt kell választani, amelynek talpa bírja a kontakt hőhatást, nem olvad meg és jó hőszigetelést biztosít.
Ezeknek a védőcipőknek a jelölése: S3 HI HRO
3.3. Hideg elleni védőcipő kiválasztása
Érdemes a korábban már említett műanyag orrmerevítős védőlábbeli kiválasztása, mert ez segíti a melegbélés hőszigetelését, különösen a legfrekventáltabb helyen, a lábujjaknál. Télen, a külső területeken dolgozók részére minden esetben vízálló bőrből készült lábbelit kell kiválasztani, hogy megelőzzük a gyors beázást.
Ezek kategóriája S2 CI vagy az S3 CI.
3.4. Veszélyes anyagok elleni védőlábbeli kiválasztása
Ezek általában olyan rövid, vagy magas szárú csizmák, amik teljesítik az EN 13832 szabvány követelményeit, amelyek valamilyen műanyagból vagy gumiból (PVC, Nitril) egybe vannak fröccsentve, vagy vulkanizálva.
A bőr felsőrésszel készült cipőknek csak a talpa vegyszerálló (Nitril és PU+Nitril keverék ) ezért ezek csak olyan helyen használhatóak, ahol csak a padozat szennyezett.
3.5. Antisztatikus védőlábbeli kiválasztása
Minden robbanásveszélyes munkahelyre ill. a sztatikus feltöltődéssel járó kényelmetlenségek kiküszöbölésére sztatikus feltöltődés ellen védő lábbelit kell biztosítani.
Ezek kategóriái lehetnek az egyéb munkakörülményeket figyelembe véve:
SBA; S1; S2 és S3.
3.6. Villamos hatás elleni - szigetelő - védőlábbeli kiválasztása
Villamos hatás elleni szigetelő védőlábbeli (villanyszerelő védőcipő) a talpszerkezetében megfelelő szigeteléssel bír, és a meghatározott feszültségig (V) biztosít védelmet áramütés ellen. Az EN 50321 szabványnak megfelelő egybeöntött védőcsizma 20 kV feszültségig szigetel.
Nedves kültéri munkakörnyezetben a bőrből észült védőlábbeli csak a Tájékoztatóban tett megkötések betartása mellett használható.
Melegüzemi területeken figyelembe kell venni azt, hogy a sugárzó hő mellett a padozatot is gyakran meleg. Ezért olyan hőálló védőcipőt kell választani, amelynek talpa bírja a kontakt hőhatást, nem olvad meg és jó hőszigetelést biztosít.
Ezeknek a védőcipőknek a jelölése: S3 HI HRO
3.3. Hideg elleni védőcipő kiválasztása
Érdemes a korábban már említett műanyag orrmerevítős védőlábbeli kiválasztása, mert ez segíti a melegbélés hőszigetelését, különösen a legfrekventáltabb helyen, a lábujjaknál. Télen, a külső területeken dolgozók részére minden esetben vízálló bőrből készült lábbelit kell kiválasztani, hogy megelőzzük a gyors beázást.
Ezek kategóriája S2 CI vagy az S3 CI.
3.4. Veszélyes anyagok elleni védőlábbeli kiválasztása
Ezek általában olyan rövid, vagy magas szárú csizmák, amik teljesítik az EN 13832 szabvány követelményeit, amelyek valamilyen műanyagból vagy gumiból (PVC, Nitril) egybe vannak fröccsentve, vagy vulkanizálva.
A bőr felsőrésszel készült cipőknek csak a talpa vegyszerálló (Nitril és PU+Nitril keverék ) ezért ezek csak olyan helyen használhatóak, ahol csak a padozat szennyezett.
3.5. Antisztatikus védőlábbeli kiválasztása
Minden robbanásveszélyes munkahelyre ill. a sztatikus feltöltődéssel járó kényelmetlenségek kiküszöbölésére sztatikus feltöltődés ellen védő lábbelit kell biztosítani.
Ezek kategóriái lehetnek az egyéb munkakörülményeket figyelembe véve:
SBA; S1; S2 és S3.
3.6. Villamos hatás elleni - szigetelő - védőlábbeli kiválasztása
Villamos hatás elleni szigetelő védőlábbeli (villanyszerelő védőcipő) a talpszerkezetében megfelelő szigeteléssel bír, és a meghatározott feszültségig (V) biztosít védelmet áramütés ellen. Az EN 50321 szabványnak megfelelő egybeöntött védőcsizma 20 kV feszültségig szigetel.
Nedves kültéri munkakörnyezetben a bőrből észült védőlábbeli csak a Tájékoztatóban tett megkötések betartása mellett használható.
.
A lábvédő eszközök kialakításának ismertetőjegyei
Cipőfelsőrész
A cipőfelsőrész készülhet bőrből vagy egyéb anyagból. A biztonsági lábbelikhez használt bőrt az EN 344-1 szerint kell vizsgálni. Ugyanakkor jelentős különbség figyelhető meg a vizsgált bőranyag értékeiben a feldolgozás után. Ezért is különösen fontos a szakmai használatú lábbelik esetében (PPE) a minden alkotóelemre kiterjedő szabvány szerinti vizsgálat.
A felsőbőrre, nyelvre és a bélésre ugyanazok a vizsgálati módszerek vonatkoznak, de különböző elvárásoknak kell teljesülni. Különbséget kell tenni a fej- és a szárbélés között. A szabvány szerint a lábbelik minden esetben fejbéléssel kell rendelkezzenek, a szárbélés nem kötelező, de lehetséges.
A felsőbőr és a bélés vizsgálata esetében fontos értéke, a vízgőzáteresztés, egyes anyagok esetében a hajtogatási tulajdonságok, valamint a pH érték, míg a nyelv vizsgálatánál a továbbszakító erő és a pH érték.
A kéreg, a láb sarokrészénél erős oldalmerevítést kell adjon, és ezt a tartó szerepét nedvesség hatására sem (izzadság) veszítheti el. Esetenként a kéreg tartó funkciója egy külső erősítékkel is fokozható. Ahhoz, hogy megelőzzük a felsőbőr időelőtti kopását, elhasználódását az orr-részre orrboríték alkalmazása is javasolt, amely készülhet egy erősebb kopásállóságú anyagból, vagy a talp anyagából. Egy kipárnázott gallérba beépített bokavédővel, valamint a békanyelv kibélelésével javíthatók a viselési tulajdonságok, a kényelmi funkciók.
A különlegesen kialakított lábbelik esetében (pl. üveggyárban dolgozók, favágók, tűzoltók, öntödei dolgozók védőlábbelije, motoros csizma) a fenti vizsgálatok mellett kiegészítő vizsgálatok elvégzésére is szükség van, pl. vágási, láncfűrésszel szembeni ellenállás, sugárzó hő és lángállósági vizsgálatok, vagy a megolvadt fémmel szembeni ellenállás. Megemlítendő, hogy minden esetben teljes cipőn vagy abból kivett próbatesteken kell a vizsgálatokat végezni, s nem pedig egyedi alkatrészeken. Esetenként különleges fém lábujjvédőkkel, köztalpakkal. speciális anyagok (ballisztikus nylon), gumi, vékony fém háló és vastag bőr alkalmazása is segíti a védőfunkciót, illetve az öntödei dolgozók lábbelije esetében különleges tervezéssel kell elősegíteni a lábbeli gyors levehetőségét, illetve, hogy a megolvadt fém a lábbeli alkatrészei közé (pl. szár – nyelv) ne jusson be. Ezeknél a speciális lábbeliknél még további vizsgálatokat (króm- és zsírtartalom, zsugorodás, megolvadt fémmel szembeni ellenállás) is el kell végezni.
Talpbélés
Valamennyi lábbelit talpbéléssel kell ellátni, s úgy kell kialakítani, hogy azt a lábbeli roncsolása nélkül ne lehessen a lábbeliből eltávolítani. Az előírásban különleges anyag nem szerepel, de egy meghatározott vastagsági érték, kopásállóság, pH érték, valamint a nedvszívó-képesség és a nedvesség-leadás minimális értéke meg van határozva. Amennyiben fedőtalpbélést alkalmaznak, úgy a talpbélés tulajdonságai – lehetőleg – kedvezőtlen irányba ne változzanak meg. Talpbetét alkalmazása megengedett, amennyiben az a lábbeli együttesének elektromos ellenállás értékét a megengedett határon túl nem változtatja meg.
Amennyiben a lábbelit úgy alakították ki, hogy az lábággyal együtt használatos, abban az esetben a vizsgálatokat is a lábbelibe helyezett lábággyal együtt kell elvégezni. Bizonyos esetekben a lábbelibe helyezett lábágy az EN 345-1 és az EN 346-1 szabványokban előírt a fém orrmerevítőkre vonatkozó belső biztonsági méretcsökkenés miatt nem felel meg a szabvány előírásainak. Ugyancsak befolyásolhatja az eredményeket a sarokenergiafelvétel, valamint az antisztatikus lábbelik esetében az elektromos ellenállás vizsgálata. Minden esetben a lábbeliket úgy kell vizsgálni és viselni, ahogy a gyártó szállította.
Járótalp
A járótalp kiképzését illetően nincs különleges követelmény a szabványban rögzítve. Ez azt jelenti, hogy akár teljesen sima talpat, profil nélkül is lehet használni bizonyos vastagsági méretmegkötésekkel. Alapvetően a járótalpnak rendelkezni kell egy adott minimális vastagsággal, erősséggel (továbbszakító erő, kopásállóság, hajtogatásállóság, hidrolízissel szembeni ellenállás, szétfejtési szilárdság a talp rétegei között), illetve megfelelő talpfelerősítési szilárdsággal a készlábbeli esetében.
Orrmerevítő
A lábujjvédő orrmerevítő általában fémből készül, esetleg újabban műanyagból, de fontos, hogy a lábbeliből, annak roncsolása nélkül ne lehessen eltávolítani. Az orrmerevítő mérete feleljen meg a cipő méretének, a hosszát pedig a láb legördülő mozgása behatárolja, mely a felsőrész úgynevezett járóráncára kihat. Minél rugalmasabb a lábbeli talpszerkezete, annál jobban közelít az orrmerevítő széle a rüszthöz. A szélek megfelelő fedésével megelőzhetőek a nyomási helyek. Az orrmerevítő és a felsőrész közötti átmenet gondos kialakítása fontos mutató a jó biztonsági, ill. védőcipő felismerésére.
Az Európai Unió Egyéni Védőeszköz (PPE) Direktívája szerint a szakmai használatú lábbelit CE jelzéssel is el kell látni. A biztonsági vagy védőlábbeli esetében meg kell jelölni, hogy az EN 345-1 (200 joule) vagy az EN 346-1 (100 joule) szabványnak felel-e meg. Egyéb szabványok, mint pl. az ANSI vagy a CSA más követelményekkel rendelkeznek.
A lábvédő eszközök kiválasztásáról
A lábvédelem területén, a veszélyeztetettség vizsgálatában segítséget nyújt a vállalkozóknak pl. egy az ipari szakmai szervezet által összeállított ellenőrző lista (check list). Ugyanakkor az illetékes szakmai szövetségek összeállítottak egy példagyűjteményt a különböző szakterületekre vonatkozó, megfelelő lábvédő eszközök kínálatából. Ez a példagyűjtemény azonban nem helyettesíti az egyénre szabott veszélyeztetettségi analízist. A veszélyeztetettségi vizsgálatok eredménye határozza meg az alkalmazandó szakmai használatú lábbelik pontos típusát.
Néhány példa
Azokon a munkaterületeken, ahol fennáll a veszély, hogy a dolgozó hegyes vagy éles, vágó tárgyakra léphet, S3 kategóriájú cipőket kell alkalmazni. Ezek megfelelő fém köztalppal rendelkeznek, mely megvédi a lábat a talpon keresztül behatoló tárgy okozta sérülésektől. Többnyire az építőiparban használnak ilyen megjelölésű lábbelit.
A szabadban dolgozók ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Ennek megfelelően S2 kategóriájú cipőt viselik, melyek a vízáteresztés és vízfelvételi követelményeknek megfelelnek.
A műszaki kialakítás mellett a viselési komfort is jelentős szerepet játszik abban, hogy a dolgozó a szakmai használatú lábbelit elfogadja. A baleset okozta sérülések mellett, a lábbeli elégtelen viselési tulajdonsága (pl. nem lábra illő, a lábméretnek nem megfelelő) hosszan tartó sérüléshez, ezáltal költséges munkaidő-kieséshez vezethet.
Lábra illőség és viselési kényelem
Azoknak a lábbeliknek, melyeket a dolgozó minimum nyolc óra hosszat visel, kényelmesnek kell lenniük. Komoly hangsúlyt kell fektetni a megfelelő kaptafa formára. Ez a forma gyártónként és modellenként is változhat. A megfelelő kaptafa biztosítja a láb megfelelő tartását, ugyanakkor nem szoríthatja azt, s biztosítani kell a lábujjak megfelelő mozgását. Az orrmerevítőknek nem szabad nyomást gyakorolni a lábra, s úgy kell beépíteni, hogy észrevétlen legyen. A bokánál, ill. a nyelvnél található párnázás a nyomási helyek kialakulásának megelőzését szolgálja.
Ragasztószerek használata
A szakmai használatú lábbelik gyártásakor minőségi anyagokat használnak, s nemcsak az alapanyagnak, de a kellékeknek is meg kell felelniük a különleges követelményeknek. A ragasztószereknek, osztályozásuktól függően, hő- és fagyállónak, vezetőképesnek és erős ragasztási szilárdságúnak kell lenni. A ragasztógyártók speciális ajánlatokkal állnak a szakmai használatú lábbeliket gyártó cégek rendelkezésére.
Tisztítás
A védőlábbeliket rendszeresen szellőztetni kell. Tisztításukkor védőbevonatot ajánlott a felületükre felvinni a vízállóvá tétel érdekében. Tárolás közben nem ajánlott semmit a lábbelibe vagy a lábbelire helyezni.