Kézvédelem

Kézvédelem

.

• A kéz sérüléseit okozó veszélyek és ennek következményei

A kéz védelménél különösen oda kell figyelni a megfelelő védőeszközökre, hiszen a veszélyek ugyanazok és ugyanolyan formában jelentkeznek, mint testünk többi részénél, de a kezünkkel közvetlenül érintkezünk a veszélyforrással. Ezért sokkal intenzívebben érzékeljük ezeket.

• Mechanikai sérülések

A mechanikai sérülések adódhatnak a tárgyak megfogásakor, szűk helyekre való benyúláskor, vagy több elmozduló eszköztől.
Ezek általában a bőr felületi sérülései, horzsolódása, felszakadása, vagy a csontok törése lehet.
Éles tárgyakkal való munkavégzés, ezek mozgatása közben a bőr az izomzat ill. az erek átvágásának veszélye is fennáll. Ez sokkal veszélyesebb, mint a felületi horzsolódás, mert intenzívebb vérzéssel jár, különösen csukló környékén történő sérüléskor az ütőér miatt.
Hegyes tárgyakkal végzett munka esetén mély sebek keletkezhetnek. A szúrt sebek a csontok sérüléseit is okozhatják.

• A hő és lánghatás veszélyei

A sugárzó hő, a kicsapódó lángok, vagy a fröccsenő, forró, olvadt anyagok első, A legnagyobb veszélyt a forró tárgyak megfogása jelenti, ami védelem nélküli érintkezéskor azok elejtését, vagy eldobását eredményezi, ami további kockázatot jelent nemcsak a védőeszköz viselőjére, hanem a környezetében dolgozókra is.

• A hideg környezet hatása és veszélyei

Fontos a megfelelő hőszigetelés biztosítása, mert az ujjak elfagyása esetén roncsolódnak az izomszövetek és az idegsejtek is. Súlyos esetben amputációhoz vezethet a károsodás.
A másik komoly veszélyt jelenti a hideg tárgyak megfogása. Bőrünk állandó nedvessége miatt az ujjaink odafagyhatnak a hideg tárgyhoz. Ezek súlyos roncsolásokat végezhetnek a bőrön és az alatta levő izomszövetekben is. A tárgy eltávolítása letépheti a bőrt, és az égési sérüléshez hasonló károsodásokat okozhat.

• Veszélyes anyagok okozta károsodások

A veszélyes anyagok megjelenési formája nagyon sokféle lehet:

• gáznemű
• permet, köd vagy aeroszol,
• szilárd részecskék, vagy
• fröccsenő folyadék.

Komoly problémát okozhatnak ezek a vegyszerek, mivel a kezünkkel meg is fogjuk őket.
A különféle manipulatív tevékenységek során a vegyszerek a bőrre kerülve felületi roncsolódást, marást, ill. égési sérüléshez hasonló sérüléseket okozhatnak. Ezek látható sérülések.
Sokkal nagyobb problémát okoz azoknak a veszélyes anyagoknak a hatása, amelyek a bőrön keresztül szívódnak fel, mivel ezeknek szemmel látható nyoma nincs.
A biológiai veszélyek, mikroorganizmusok, különféle vírusos, vagy bakterológiai fertőzéseket, míg a mérgező anyagok toxikus hatásokat okozhatnak. Ennek következtében mérgezési tünetek, rákos megbetegedések, ill. súlyos esetben elhalálozás is lehet a végeredmény.
Ilyen szempontból a kezünk a legfrekventáltabb felület, mivel nagyon hosszú időn keresztül, vagy sűrűbben érintkezhetünk ezekkel a veszélyes anyagokkal, mint testünk bőrfelületének más részei.
Ide tartoznak még az ionizáló sugárzásban és a radioaktív részecskékkel szennyezett anyagokkal végzett munkák is.

• Sztatikus feltöltődés veszélye

Itt elsősorban nem csak az emberre jelent veszélyt a sztatikus feltöltődés, hanem a különféle elektrotechnikai technológiák alkalmazása során a terméket kell védeni a legkisebb feszültségű feltöltődéstől is. Ezek tönkretehetik a mikroelektronikai alkatrészeket.
A gyógyszergyártás során hasonló probléma léphet fel a finompor alakban alkalmazott alapanyagokkal való érintkezés során.
A sztatikus feltöltődés miatt a finomporok a kézre ill. a nem megfelelő kesztyűre tapadhatnak.

• Elektromos ív húzásakor keletkező veszélyek

Az elektromos ív húzásakor az áramkörrel való érintkezéskor fennáll az áramütés veszélye. A legveszélyesebb a kézzel történő érintés, mivel az áramkör zárása a teljes testen keresztül, így a szívet is érintve jön létre. Izomgörcshöz, ill. a szív leállásához is vezethet.
A másik potenciális veszély a kéz megégése, mivel ez van a legközelebb az ívhúzás magjához, ahol a hőmérséklet elérheti a 3000º C-t.

A kéz védelmére vonatkozó szabványok és jelölések:

• Szabványok

A védőkesztyűkön elhelyezett piktogramok és jelölések, azok jelentései

• Mechanikai vizsgálatok jelölései. (MSZ EN 388)

Kalapácsjel:
A kalapácsjel alatt található 4 szám jelenti, hogy milyen vizsgálatokat végeztek el, és ennek során milyen szintű védelmet biztosít a védőkesztyű viselőjének.
Amelyik helyen X áll azt a vizsgálatot nem végezték el, vagy nem felel meg az előírt követelmény minimális előírásainak.
A teljesítményszinteket zárójelben jelöljük.

Késjel:
Jelentése, hogy a védőkesztyűn elvégezték a vágással szembeni ellenállás vizsgálatot leeső éles tárgy esetén.
A vágási vizsgálat 1050g tömegű fém penge, 150mm magasságból való leejtésével történik.

• Hő és lánghatás vizsgálatának jelölése (MSZ EN 407)

Lángjel:
A lángjel alatt elhelyezkedő 6 számjegy jelöli, hogy milyen termikus ártalmak ellen vizsgálták be a védőkesztyűt, és ilyen szintű eredményt ért el. Itt is az X, a szám helyett azt jelenti, hogy erre az ártalomra nem vizsgálták.

• Hidegártalmak elleni vizsgálatok és azok jelölései: (MSZ EN 511)

Jégvirágjel:
A jégvirágjel alatt elhelyezkedő 3 számjegy jelöli, hogy milyen hideg ártalmak ellen vizsgálták be a védőkesztyűt, és milyen szintű eredményt ért el. Az X, a szám helyett azt jelenti, hogy erre az ártalomra nem vizsgálták.

• Veszélyes anyagok elleni védelem

Sugárzás jel:
Ezzel a jellel ellátott védőkesztyűket ionizáló sugárzás és/vagy radioaktív részecskékkel szennyezett területeken használhatjuk. A védőkesztyűt áteresztési vizsgálatoknak és speciális hatásoknak vetik alá. (MSZ EN 421)


Biológiai jel:
Ezzel a jellel ellátott védőkesztyűt alávetették egy áteresztési, levegőáramlási tesztnek.
Ez bizonyítja a mikroorganizmusokkal szembeni védőképességét. (MSZ EN 374-2)


Csésze jel:
Víz és enyhe vegyszerekkel szembeni védelmet jelöli. A védőkesztyű áteresztési vizsgálatnak lett alávetve, de nem vizsgálták vegyszerek áthatolásával szemben
(MSZ EN 374-2)


Lombik jel:
A védőkesztyűn különböző vegyszerekkel szembeni áthatolási vizsgálatot végeztek el. A piktogram alatt elhelyezkedő betűk jelölik, hogy milyen vegyszerekkel vizsgálták a védőkesztyűt.
A jelölt vegyszerek min. 60 percig nem hatolták át a védőkesztyűn. A vizsgáló vegyszerek felsorolását és azok betűjelzését az alábbi táblázatban mutatjuk be.

A védőkesztyűk vizsgálatához használt vegyszerek listája és betűkódja. (MSZ EN 374-3)

• Sztatikus feltöltődés ellen védelmet nyújtó védőkesztyű jelölése

Szikrakisülés jel
Ez a piktogram jelöli, hogy a védőkesztyű sztatikus feltöltődési körülmények között használható. A szabvány (MSZ EN 388) előírásainak megfelel.
A teszteredménye 1MΩ -100 MΩ közé esik.

• Elektromosan szigetelő védőkesztyűk jelölései:

Kettős háromszög:
Az egymásra helyezett kettő háromszög az elektromosan szigetelő védőkesztyűk jelölése. Alatta az osztály: 00-0-1-2-3-4 számjelölések mutatják, hogy milyen védelmi képességű osztályba sorolták a megfelelőség tanúsítási eljárás során.
A jelölések azt mutatják, hogy milyen munkafeszültségig használhatók ezek az elektromosan szigetelő védőkesztyűk.

A megfelelő védőkesztyű kiválasztásának gyakorlata:

Ma már a gyakorlati életben alig van olyan munkakörülmény, ahol ne használnának valamilyen védelmi képességgel rendelkező védőkesztyűt.
A védőkesztyű kiválasztásánál elég körültekintően kell eljárni, hogy az előző fejezetben felvázolt védelmi szinteknek megfelelő védőkesztyűt tudjunk kiválasztani.

• Mechanikai védőkesztyűk kiválasztása

A mechanikai védőkesztyűk kiválasztásánál alapvető fontosságú, hogy a védőkesztyű megfelelő kopás állóságú legyen.
Az előző fejezet alapján megállapíthatjuk, hogy az 1-es és 4-es szintű kopásállóság közötti differencia nem négyszeres, hanem 80 szoros.
Normál anyagmozgatási feladatoknál ezért bőven elegendő az 1-es vagy a 2-es szintű védelem biztosítása.
Azokon a területeken, ahol érdes felületű tárgyakat, lemezeket kell mozgatnunk, ott minden esetben a magasabb (3-as vagy 4-es) szintű védelmet kell biztosítanunk.
Ezzel párosul a vágás elleni védelem. Éles tárgyak mozgatásakor, lemezmegmunkáláskor magasabb szintű (4-es vagy 5-ös) védelmet kell biztosítani.
Fémforgácsolással, üveggel dolgozók részére közepes, vagy jó átszúrással szembeni ellenállást nyújtó védőkesztyű használata indokolt.

• Hő- és lánghatás elleni védőkesztyű kiválasztása

Azoknak a védőkesztyűknek a kiválasztásánál, amelyek rendeltetése a kéz megvédése a hő és láng hatása ellen, az alkalmazás várható körülményeinek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenállással kell rendelkezniük. A hősugárzás és hőátadás elleni védelemre alkalmas alapanyagokat és egyéb alkotóelemeket olyan szigetelési együtthatónak kell jellemeznie, amely ellenáll a kontakt hő és a sugárzó hő áramlásának.
Az alapanyagoknak és egyéb alkotóelemeknek (pl.: cérna) magas tűzállósági fokkal kell rendelkezniük, hogy elkerülhető legyen a várható alkalmazási körülmények között az öngyulladás veszélye.
A előző pontban megadott kontakt hő elleni vizsgálatok csak 500º C-ig terjednek. Ennél nagyobb védelmi fokozatú védőkesztyűk esetén a gyártók megadják, hogy milyen hőmérsékleten, hány másodpercig bírja a védőkesztyű.
Az erős hősugárzású területen használni kívánt védőkesztyűk külső részének minden esetben hő visszaverő tulajdonsággal (pl.: alupigmentált) kell rendelkeznie, hogy a hősugárzást visszaverje
Az a védőkesztyű, amely forró vagy olvadó anyagok fröccsenése veszélyének van kitéve, lepergető tulajdonsággal rendelkezzen, hogy felületén semmilyen anyag ne tapadjon meg, mivel az rontja a védelmi képességét.
Azok a védőkesztyűk, amelyek lánggal véletlenszerű kapcsolatba kerülhetnek, olyan lángállósági fokkal rendelkezzenek, amely megfelel a várható alkalmazási körülményekkel járó kockázati kategóriának. Nem olvadnak el a láng hatására, és nem segítik elő annak terjedését.
A védőkesztyűn keresztül a felhasználóhoz eljutó hőmennyiségnek olyan alacsonynak kell lennie, hogy a viselés időtartama alatt összegyűlt hő a kéz teljes kockázatot jelent az egészségre. Amennyiben szükséges olyan réteggel kell ellátni, amely ellenáll a folyadékok vagy gőzök behatolásának, és nem okoz égési sérüléseket belső felületük és a felhasználó közötti érintkezés miatt.
Ebben az esetben akár több rétegű védőkesztyűt kell alkalmazni.

• Hideg elleni védőkesztyűk kiválasztása

Annak a védőkesztyűnek, amely biztosítja a kéz védelmét a hideg ellen, a várható alkalmazási körülményeknek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenálló képességgel kell rendelkezniük. A vékony, de jó melegtartó képességgel rendelkező védőkesztyűk előnyösebbek, mert kevésbé akadályozzák a mozgást. Különös tekintettel kell lenni a téli, külső szabad területeken végzett munkák során, mert ebben az esetben oda kell figyelni a megfelelő szélzárásra és vízlepergető tulajdonságra is. Különösen fontos a kontakt hideg elleni védelem és a vízállóság együttes megléte olyan helyeken, ahol fagyott külső rétegeket kell megfogni. 
Ezeket minden esetben figyelembe kell venni a viselési ill. a hideg közegben eltöltött munkaidő meghatározása során, különös tekintettel az extrém körülményekre (pl.: hűtőház).

• Veszélyes anyagok elleni védőkesztyűk kiválasztása

Azoknak a védőkesztyűknek, amelyeknek meg kell gátolniuk a bőr felületi érintkezését a veszélyes anyagokkal szemben, nem engedheti az ilyen anyagok behatolását vagy átszivárgását a védőréteg felületén keresztül, azon várható alkalmazási körülmények között, amelyekre ezeket a védőkesztyűket készítették. Ha bizonyos veszélyes anyagok nagy áthatoló képességgel rendelkeznek, a legjobb védőkesztyűkkel szemben is, akkor annak korlátozni kell a viselhetőségi idejét.
A vegyszerállósági vizsgálatokon megfelelt védőkesztyűkön jelzést kell feltüntetni, amely tartalmazza a vizsgálat során alkalmazott anyagok kódját.
Nem keverhető össze a víz és enyhe vegyszerekkel szemben ellenállást tanúsító védőkesztyű piktogramja a vegyszerállóéval, mert azon nincs jelölve a vizsgáló anyag kódja.
A jelölésnek megfelelő védőkesztyűt kell alkalmazni a mikroorganizmusok, az ionizáló sugárzás és a radioaktív szennyezettségű részecskék ellen.

• Sztatikus feltöltődés elleni védőkesztyűk kiválasztása

A felületi sztatikus feltöltődések ellni védelemre, csak az ennek megfelelően bevizsgált védőkesztyű alkalmazható.

• Áramütés ellen védő kesztyűk kiválasztása

Az áramütés elleni védőkesztyű kiválasztásánál nagyon fontos az alkalmazott feszültségnek megfelelő védelmi osztály figyelembe vétele. (Lásd a 6.2.2.6. pont táblázatát.)

.

Védőkesztyűk alkalmazása a legjellemzőbb foglalkozásoknál

Mechanikai védőkesztyűket kell használni az alábbi munkahelyeken foglalkoztatottaknál:

• gépgyártás,
• autógyártás,
• fémtömegcikk gyártás,
• fémmegmunkálás,
• bányászat,
• erdőgazdaság, fakitermelés,
• húsipar, (lánckesztyű)
• logisztika, szállítmányozás, anyagmozgatás,
• építőipar,
• szolgáltató iparágak,
• mezőgazdaság.

Hő- és lánghatás elleni védőkesztyűket kell használni az alábbi ipari területeken:

• acélipari nyersanyaggyártás,
• fémfeldolgozás,
• alumíniumipari feldolgozás,
• öntödék, kemencék,
• melegüzemek,
• kazánok,
• hegesztés,
• pékség.

Hideg elleni védőkesztyűket kell használni:

• külső munkaterületeken télen,
• építőipar,
• bányászat,
• szállítmányozás,
• egyéb szolgáltató iparágak,
• hűtőházak,
• mezőgazdaság.

Veszélyes anyagok elleni védőkesztyűt kell alkalmazni:

• olajipar,
• vegyipar,
• gyógyszergyártás,
• kozmetikaipar,
• konzervipar,
• élelmiszeripar,
• húsipar.

Sztatikus feltöltődés ellni védőkesztyűt kell minden olyan területen használni, ahol az elektromos feltöltődésből adódó kisülés veszélyeztetheti a termékgyártást, magát a terméket ill. a kesztyű viselőjét.

Elektromos szigetelő védőkesztyűt kell használni:

• elektromos szolgáltatóipar,
• erőművek,
• transzformátorházak.